Lengyel út

Ismét Lengyelországban jártam, s ismét nem csaptam nagy bevásárlást. Valahogy az édességekre helyeztem a hangsúlyt, amelyek azt hiszem megérnek egy külön bejegyzést, ami holnap fel is fog kerülni. Sajnos csak egy drogériába jutottam el (illetve kettőbe, de mindegyik Rossmann volt). Anna (az ottani kolléganő) mondta, hogy van valami nagyon jó kis lengyel drogériájuk, de olyannal sajnos nem találkoztam. Nem költöttem sokat, nem vettem sok dolgot.
Van egy lengyel dekorkozmetikai márka, a Wibo, aminek a körömlakkját már máskor is megvettem és nagyon szép színekben kapható, annál is jobb áron, a tartósságáról nem is beszélve. Most csak egy árnyalatban vettem, méghozzá egy barackos rózsaszínest arany csillámokkal. Egyelőre nem volt időm kipróbálni, de azt hiszem jövő héten ezt kenem a körmömre.

Kaptam szépséges karkötőt, mert egy angyal vagyok és mert megérdemlem. Már régóta szerettem volna Thomas Sabo Charm karkötőt, de eddig sosem vettem rá magamat, hogy megvegyem. Még jó hogy nem, mert most egy angyalszárnyasat kaptam. Alig várom már, hogy vegyek rá újabb és újabb medálokat. Azonban azt nem tudom eldönteni, hogy színes vagy sima ezüst mintákat szeretnék rá. A nagy napon pedig (ami április. 20-án lesz) már ezzel szeretnék villogni. :)

Furcsa, hogy mennyire egyszerű ez a karkötő, s egy-egy szettet mégis mennyire fel tud dobni. Imádom. Egyszerű, de tökéletes. :)

Ma is csengetett a postás. :) Végre megérkezett a nyakláncomhoz a karkötő is. Ami szintén meseszép és szintén szerelmes vagyok belé. Így már tökéletes a szettem. Az elefántok nagyon cukik, s az biztos hogy nem sokan mászkálnak ilyesmivel. :)